Rákosliget a II. világháborúban

Tartalom:

A II. világháborús emlékoszlop. Rákosliget, Hősök tere

A háború a község életében

dr. Dombóvári Antal kutatásai alapján.

1940. május 22-én a Pálföldi (Prendl) vendéglőben megalakult a Nyilaskeresztes Párt Kégl Károly vezetésével.

Vissza a tartalomhoz

Az 1941. évben már érezhető volt az ellátás terén is a háború negatív hatása. Lisztből 20 dkg volt a fejadag. Gondok voltak a cipő ellátással is. A szükséges mennyiség helyett alig ötöde, havonta 60 pár cipő érkezett. Júliusban liszthiány ütötte fel a fejét. Nem lehetett kapni egyáltalán. A kenyérjegy bevezetésével októberben enyhült a hiány. Kenyér jobban volt,miután októberben a zsírfejadag csökkent heti 16 dkg-ról 10 dgk-ra. Az 1941. évi hiányok oka a háborúban történő erőteljes részvétel volt. Ne feledjük, ekkor már magyar honvédek harcoltak a Don folyónál.
Ebben az évben egy zömében rutén falu kérte Rákosligetet, hogy fogadja testvérközségül. Szinnajalova lakossága ugyan rutén, de magyar érzésű volt. A rutén nemzetiség nemzeti öntudra ébredését a magyar szabadságharc idejére, 1848-49 lehet datálni. A magyarok felé ezért ilyen pozitív az elkötelezettségük.

Összeállították a zsidó iparosok névsorát:

Zsidó kereskedők:

Vissza a tartalomhoz

1942. Elkezdik figyelni az orosz frontról hazatért katonákat, mivel kommunista aggitáció veszélye állt fenn.
A Nyilas Párt átteszi székhelyét a Hősök tere 11. üzlethelyiségbe.

Az év meghozta az első hősi halottakat is:

Milassin Lajos az "Ungvár" motoros parancsnoka. A Fekete - tengeren futott aknára 1942. november 9-én.
Ádám Lóránt hadapród őrmester. A Don kanyarban az urivi -sztorozsevojei csatában 1942. augusztus 14.én elvérzett.
Dr. Nádasi Jenő tartalékos zászlós Pirigovo 1942. szeptember 5. Tatarinoban temették el.
Hercz György munkaszolgálatos 1942. október 10. Aknaszilánk mindkét lábát megsebesítette.
Balla Emil hadnagy 1942. augusztus 6. Korotojak
Kovács Dezső munkaszolgálatos 1942. szeptember 9-én lőszerrobanásban halt meg Nyizsnij-Csurficsevonál. Felesége és gyermekei 1944. június 23-án deportáltként indultak Rákoskeresztúrról a haláltáborba.

Vissza a tartalomhoz

1943.
Folytatódik a zsidóüldözés. Ekkor veszik el Gózon Gyulától is a rádiót. kikapcsolták a telefonjaikat. Egyedül Blum dr.-nál működhetett tovább.

Áldozatok az év során:

Bajusz Jenő tartalékos hadnagy 1943. január 26. Listine-Device.
Fekete György munkaszolgálatos 1943. január 18. 101/2 századból.
Hajdú István tartalékos zászlós 1943. január 15. 12.I. zászlóaljból*
Kácser József 1943. január 4. Sitinicsnél a IX. munkaszolgálatos zászlóalj.
Weinberger Árpád 1943. február 12. 109/1 századból Belgorod - Harkov térség.
Telekes Ferenc karpaszományos őrvezető sárgaság.

*Hadifogságba esett a 12. gyalogezredből a rákosligeti származású Hajdú István tatalékos zászlós, született: 1912, anyja neve:Kőrös Erzsébet, hadifogság 1943.01. 15. Jekatyerinovka

Hajdú István (Rákosliget, 1912. XII. 13. Kőrös Erzsébet) tartalékos hadnagy (1942. VIII. 1.) 1942. október 31-én a 12/1. zászlóalj egyik szakaszparancsnokaként vonult el a 2. hadsereg Don menti hadszínterére. 1943. január 15-én Jekatyerinovkánál sebesülten szovjet hadifogságba esett. További sorsára vonatkozólag nem rendelkezünk adatokkal. Feltehetően meghalt a hadifogságban.

Forrás: Bene János — Szabó Péter: NYÍRI BAKÁK A DONNÁL Adalékok a magyar királyi II. Rákóczi Ferenc 12. honvéd gyalogezred történetéhez (1920—1945) Nyíregyháza 2009

Vissza a tartalomhoz

1944.

152 idegen él Rákosligeten. A május 15-i deportálás során 97 ember vittek Rákoskeresztúrra. Gózon Gyula és 13 munkaszolgálatos maradhatott Rákosligeten.
300 német katona van a magánházaknál elszállásolva. Zömében a kitelepített, elhurcolt zsidók házaiban laktak.

A Nyilas Párt vezére Tóth Gyula. A pártház a VI. utca 1 alá a pálföldi vendéglőbe költözött.

A polgári Kör (Ma a Csekovszky Művelődési Ház) fegyverraktár.
Feltehetően innen származik az alábbi jelentés:

Az 1. SS-rendőrezred fegyverzeti jelentése a 22. SS-önkéntes lovashadosztálynak.

1. SS-rendőrezred    Ezred-harcálláspont, 1944. 12. 29.
- I b -

Tárgy: jelentés

Hivatkozás: 1944. 11. 7-i ho-parancs

A 22. SS-önk. lov. hadosztálynak

I. Fegyver, eszköz és lőszer
Napi jelentések
Lőszerfelhasználási jelentés 1944. 12. 28-ról

Lőszerigénylés: = lőszerfelhasználás
Fegyverzeti veszteség:
aa. Az ellenség kezébe került:
1 k. MG-34, 1 MG-34 állvány, 1 távcső
bb. Az ellenség tevékenysége közben megsemmisült:
a jelentés hiányzik
cc. Karbantartásra szorul:
2 k. MG-34
Lövegekkel kapcsolatos különleges esemény:
nincs

olvashatatlan aláírás

a rendőrség tart. főhdgy-a
és 1. pcsőrti.

Lőszerkészlet:

HL SS-Polizei-Regiment 1 iratai. 1. doboz, 92. fólió
Német nyelvű eredeti irat fordítása.
Forrás: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/mo_1918/erod/html/iratok-1.htm

NOVEMBER 5. ELRENDELTÉK RÁKOSLIGET KIÜRÍTÉSÉT. A németek november 25-ig maradtak a községben, utána rövid ideig magyar katonák voltak itt.

1944. december 28-án fél tizenegy tájékán jelentek meg a román megszálló csapatok, a 7. román hadsereg egységei. Az iskolát hadikórházzá alakították.

Hősi halottak:

Ágner Gyula fhdgy Rungurynál december 27-én halt meg. Luczkyban temették el.
dr. Szabolcs Kornél orvos százados Orgovány 1944. október 29.
dr. Makláry Károly zászlós 1944. november 2. Ócsa
Dobó György karpaszományos szakaszvezető Székesfehérvár
Hazay Aurél tartalékos hadnagy 1944. szeptember 22. Nagyvárad
Takács István őrvezető Körösmező 1944. október 10.
Eltűnt:
Bánkúti Jenő honvéd 1944. október 8. Szentes
Szentirmay János hadapród őrmester Budapest 1944. december 22.
Voloncs János 1944. december 28. Letkés
Örvössy Gábor hadapród őrmester 1944. december 7. Fülek környékén.

Vissza a tartalomhoz

1945.

Hősi halottak:

Keszei József honvéd Dobsina 1945. január 15.
Erdőss Ferenc Kőszeg 1945. január 8.
Sípos Zoltán honvéd Kecskemét 1945. április 25. hadifogolytáborban
Joó Lajos vérhasban halt meg hadifogolytáborban 1945. május 22-én Szegeden
Szabópál Miklós honvéd 1945. január 3.
Góth László karpaszományos honvéd Iasi
Metzl Lajos malenkij robot Baskíria
Dévényi Dezső 1945. február 8-án vitték el melenkij robotra.
Dévényi Vilma vöröskeresztes nővér Bécs
Tóth Lajos műszerész bombatámadáskor halt meg
Kárpáti Tibor Zoltán malenkij robot 1944 végén vitték el.

Évszámhoz nem köthető halottak:

Blaska Ferenc
Dévai György
Bajor (Frei) Endre
Nagy Alfréd
Scorna Zoltán
Winczurek László

A Járásbíróság nyílvánította holttá :
Elek György honvéd, 1945. április 15.
Waldmann Albertné 1945. április 15.
Szigeti Lajos 1948. január 13.
Szász György, Szász István, Szász János 1944. július 15.
Szász Gyula Buchenwald 1945. március 27.
Schőngut Tibor 1944. július 15.
Schwarz Miklós munkaszolgálatos 1943. december 31.
Müncz Éva 1945. augusztus 15.

Vissza a tartalomhoz

Az Attila vonal

dr. Ravasz István: Budapest hadszintérré válásának tényezői 1944-45-ben

A Karola- és a Margit- vonal közötti kapcsolat kialakítása céljából hozták létre az Attila-vonalat. "Az Attila-vonal három állásrendszerből állt, mindhárom teljes félkört alkotott a Dunától a Dunáig. A legkülső védőőv (Attila-I) Dunaharasztinál vált el a folyótól majd Gyál - Vecsés- Ecser - Maglód- Valkó - Gödöllő - Szada- Veresegyház - Csomád érintéséval Alsógödnél jutott ki ahhoz. A középső védőőv (Attila-II) a Soroksár - Soroksárpéteri- Pestszentimre - Rákosliget - Pécel - Isaszeg- Kerepes - Mogyoród - Fót - Dunakeszi íven húzodott. A belsőt (Attila -III) az akkori peremvárosok: Csepel - Pestszenterzsébet - Pestszentlőrinc - Rákoshegy - Rákoskeresztúr - Rákoscsaba - Cinkota - Rákosszentmihály - Rákospalota - Újpest peremén építették ki."

Az Attila-vonal eredendően nem magát a várost volt hivatott védeni, hanem az úgynevezett pesti hídfőt.

Az Attila vonalak futása Mihályi Balázs szerint. Budapest ostromának (1944-45) kartográfiai feldolgozása.

Vissza a tartalomhoz

Hadijelentések:

1944. december 29.

A budapesti I. hadtest napi helyzetjelentése a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Főparancsnokság számára.

12.ho: XII. 28-án Rákosliget írás 152 magp. (magassági pont) és Cinkota D-en betört elg-et (ellenséget) ellentád-al (ellentámadással) sikerült visszavetni. XII. 29-én az elg. (ellenség) erős tád-t (támadást) indított Rákosliget írás és Cinkota d. közötti területen. Tart-ok (tartaláékok) bevetése ellenére is sikerült betörnie az elg-nak (ellenségnek) az állásokba. Kisebb részek Mátyásföld K-i szegélyét érte el. A 163 hárp. (háromszögelési pont) saját kézben van. Ellentád. (ellentámadás) folyamatban. Rákosliget és Rákoskeresztúr között az út és vasút mentén tád-ó (támadó) elg. (ellenséges) csoportot a jól feküdt tü. (tüzérségi) tűz meghiusított. Benyomás: elg. (ellenség) nyomása tovább fog tartani.

Forrás: HL VKF Budapesti helyzetjelentések gyűjtője, 895./I.hdt.I/a. Rádiótávirat

Vissza a tartalomhoz

1945. január 1.

XII.31-én a Mátyásföld-i rep. tér-re (repülőtérre) betört kisebb erőket ellentád-sal visszavetették. Benyomás: elg. (ellenség) Budapest elfoglalására irányuló tád-ait (támadásait) fokozni fogja.

Billnitzer csop.: XII. 30-án Rákoskeresztúr-tól é-ra (Északra)a 24. rotü. oszt. (rohamtüzér) arcvonalán az elg. (ellenség) betört. Bakó Barnabás őrgy. oszt.pk. (osztagparancsnok) személyesen vezetett ellentád-a (ellntámadása) következtében a főellenállási vonalat az eredeti helyére igazította vissza. Az elg. 8ellenség) vesztesége halottakban és sebesültekben igen nagy. Egy orosz őrgy. (őrnagy) elfogatása előtt öngyilkos lett.
Főellenállási vonal: Csepelsziget-től, Rákosliget írástól DNy 1 km-re lévő hárp-ig (háromszögelési pontig) változatlan, innen ÉNy 3 km-re Sashalom "m" betűjétől D-re lévő v.v.m., tovább DNy-ra a vasút mentén a Pestújhely-re vezető villamos vasútig, majd a villamos vasút mentén Pestújhely "P" betűjéig, majd tovább Pestújhely, Palotaújfalu, Rákospalota szegélyén a 115 magp-ig (magassági pontig), innen tovább változatlan.

Hdt.pk. rendeletéből:
Kovács vk. (vezérkari) szds. (százados) sk.
a.ov.h. (alosztályvezető helyettes)

Forrás: HL VKF Budapesti helyzetjelentések gyűjtője, 920./I.hdt.I/a. Egykorú hiteles másolatból részletek.

Vissza a tartalomhoz

1945. január 5.

12. ho. (hadosztály): Az ellenség 29-én és 30-án Cinkota és Rákosliget között támadva, Mátyásföld villamosművekig jutott előre. Ellentámadás folyamatban.

Forrás: HL VKF Budapesti helyzetjelentések gyűjtője. Eredeti rádiótávirat.

Vissza a tartalomhoz

1945. január 10.

I. Pesti hidfő elfoglalását elg. erős tartalékok bevetésével igyekszik gyorsítani. Pestszenterzsébet Ény-on és Rákosliget Ék-i részén az elg-nek (ellenségnek) sikerült 1200 m-re betörnie.

A zárójeles részek a szerk. kiegészítései.

Források:

Erőd a Duna mentén – http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/mo_1918/erod/html/

Budapest ostromának (1944-45) kartográfiai feldolgozása http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/szakdolg/mihalyi/mihalyi.htm#melleklet3

Vissza a tartalomhoz